Csalódás
Hová merűlt el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?
Emlékezés, Csalódás
A föld megőszült;
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg, mint az isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
E félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon mű felett
És bánatában ősz lett és öreg.
Csalódás
Álmodjál örömet, s ha fölébredtél, ne csalódjál,
És ha: csalódásod szebb öröm anyja legyen.
Csalódás, Öröm
Hát nem marad meg soha semmilyen kapcsolat? Olyan meghittnek, olyan zavartalannak, amilyennek kezdetben látszott? Nem állhat fent soha semmilyen helyzet sokáig? Hirtelen szúrni kezdett a szívem, éles és metsző fájdalommal, kimondhatatlan nosztalgiával csak az imént eltűnt pillanat után is.
Kapcsolatok, Csalódás
/
Végh György
/Nem oldhat ki belőlem senki sem -
csak üldögélek, nők mellett, riadtan
és ajkukról a te szavad lesem:
téged kereslek minden mozdulatban,
minden percem, csókom megmérgezed -
mennyit átkozlak még, hogy rád akadtam
s velem így megszoktattad mérgedet!
Szerelmi csalódás
/
Végh György
/Ölj meg, ha már ölelni nincs karod:
öld minden ízem és sejtem külön meg -
és szórd bitangul szerte-szét, nehogy még
halottaimban is akarjalak.
Szerelmi csalódás
/
Végh György
/A szeretet néha ezt teszi az emberrel, valahogy ott ragadunk azon a helyen, ahol a szerelem elhagyott bennünket, miközben a világ forog tovább.
Szerelmi csalódás, Szakítás
/
Vass Virág
/Miért hord mindig minden férfi maszkot?
A pillanat miért mindig elszalasztott?
Miért vágja minden férfi át a nőket,
És miért várjuk mégis újra vissza őket?
Ha visszajön, aztán újra lelép,
Ha az összes utolsó, gyáva, szemét,
Miért rezegteti meg úgy a szívünket,
Mint üvegben a málnazselét?
Miért kérdezzük, miután tovatűntek:
Látlak-e még? Látlak-e még?
Szerelmi csalódás, Dalszöveg
/
Varró Dániel
/Én nem tudok semmi merészet,
az én hadakozásom csak ennyi,
akárha egy Óceán medrét
üresre akarnám kimerni.
Csalódás
/
Várnai Zseni
/A jó barátok messze elkerülnek,
olyanok ők, mint legtöbb jó barát,
napraforgók, a nap felé mosolygók,
s búval-teltnek mondnak jójszakát.
Barátság, Csalódás
/
Várnai Zseni
/Kiöllek magamból
mint fogból
az ideget
kiirtalak
tűzzel-vassal
kénnel-savval
és lehet hogy belehalok.
Szerelmi csalódás
/
Vári Csaba
/Szerettük egymást.
Te is egy mást, én is egy mást
- kerestük egymásban.
Kihűlt szerelem, Szerelmi csalódás
/
Vári Csaba
/S helyet cserél bennünk a fájdalom;
És folyni látom, majd ha már késő lesz,
A megbánásnak könnyét arcodon.
Szerelmi csalódás
/