Csók
A csókolózás, mint olyan, nem tartalmaz semmilyen eleve kárhoztatandó elemet. A korai keresztények is megtették mindenkivel, akivel csak találkoztak.
Csók
A csók nem csupán két test, de két lélek nagy összetartozásának jele. Az Örök Szellem üzenete. Ráadásul ha bűnösnek is nevezhető - e csók! -, és ha oly soká vártunk rá mégis, talán végzetünk felé indulunk vele.
Csók
/
Oscar Wilde
/Istenem, mennyire szeretett csókolózni vele! Szerette az ajkát érezni a száján, szerette, hogy olyan közel van hozzá, szerette a lélegzetvételeit, szerette... őt?
Csók, Szerelem
/
J. R. Ward
/Az első találkozásunk úgy ívelt fel ebben az éjszakában, mint a tűzijáték, fiatalságunk szép, vad tűzijátéka. Szétrobbant, szétragyogott ott a sötét szobában, abban a rövid, vakmerő csókban. E csókkal mind a ketten úgy tele voltunk, hogy utána minden beszélgetésünk tökéletlen, süket és félszeg lett volna.
Csók
/
Zilahy Lajos
/S ajkad lezártam egy oly hosszú csókkal,
Hogy addig mennybe értünk, s angyalok
Kacagtak ránk az égi balkonokról...
Kedvesemnek, Csók
/
Tóth Árpád
/Az ember az egyetlen állat, amelyik elpirul, nevet, vallása van, háborúzik, és szájon csókol. Tehát fogalmazhatunk úgy is, hogy minél többet csókolózik az ember, annál emberibb.
Csók
Egy nő még akkor is emlékszik az első csókra, amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette.
Nők, Csók
Különös dolog a csók. Külön életet él, közlési forma és vad érzelem egyetlen nedves érintésben.
Csók
/
Mickey Spillane
/Egy másodpercig azon tűnődtem, hogy ha megcsókolnám, az vajon megtörné-e a varázst, amely körülvesz bennünket, de már túl késő lett volna megállni félúton. Amikor az ajka az ajkamhoz ért, tudtam, hogy ha száz évig élnék, és a világ minden országát bejárnám, akkor sem élhetnék át semmi ahhoz foghatót, mint amikor először megcsókoltam álmaim asszonyát, akit, tudtam, örökké szeretni fogok.
Csók
/
Nicholas Sparks
/Nem olyan csók volt, mint először, nem az az éhes, vágyakozó, kétségbeesett csók. Nem hasonlított egyetlen csókra sem életemben. Olyan lágy volt, akár egy csók emléke, olyan óvatos, mintha csak az ujjaival simította volna végig az ajkaimat. A szám kinyílt és mozdulatlanná vált. Nagyon csendes volt, suttogás, nem kiáltás. Keze megérintette a nyakamat, a hüvelykujja az állkapcsom alatti bőrhöz simult. Nem azt mondta az érintés: több kell. Azt mondta: ezt akarom. (...)
- Így csókolnálak, ha szeretnélek - mondta.
Csók
Megnézhetjük az összes csókunkat az első pillanattól fogva, hogy először találkoztunk, mikroszkóp alá tehetjük őket, és elég biztos vagyok abban, hogy mit látnánk. Még egy szakértő sem venne észre sok mindent az elsőn, de a következővel elkezdődött valami - számfeletti, könnyedén elpusztítható -, aztán több és még több, míg végül elérünk ehhez, amit még a gyakorlatlan szem is észrevesz. Annak bizonyítéka volt ez a csók, hogy valószínűleg sosem gyógyulunk ki egymásból, de talán meg tudjuk akadályozni, hogy belehaljunk.
Csók
Érinteni sem merem, tán csókja
Megégeti ajkam. Igen, Uram, kósza
Gyönyör jut nagy bűnért cserébe;
Tudod, mily édes egy ilyen óra.
Csók
Csókom ne kérd, elvárni nem szabad,
Vagy lesz, vagy nem, hogy múlik napra nap,
Azt akarom, hogy én akarjalak!
Csók, Viszonzatlanság
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se bírtál... Hangod szenvedő
állat hangja volt: olvadni akarva
símultak össze forró tagjaink
s a szerelemtől szavunk elapadt.
Igaz szerelem, Csók
/